A evolucionizmus nagy hatású bírálója volt Franz Boas, aki a kultúrák egyediségét hangoztatta, és bírálta az evolucionizmust, amiért a kultúra „változó alakjait úgy fogják fel, mint egy szervezet fejlődését, amelyet az ésszerű gondolkodás hajt előre”. Világossá tette azt is, hogy a kultúra független a biológiai adottságoktól – Hitlerék elégetett könyvei közé bekerült az övé is. Az azóta eltelt idő sem volt elegendő arra, hogy eloszlassa a közgondolkodás mélyén gyökeret eresztett biologista előítéleteket, például még a média is rendszeren megerősíti azt, hogy a romák (és a feketék) zenésznek születnek, holott csak a kulturális közegük más (már amelyiknek). Számukra a zene nem áhítatosan kedvelt „művészet”, hanem a hétköznapok része, ahogy egy átlagos magyar vagy Észak-Amerikai középosztálybeli családnak a fényképezés vagy a videózás (de attól még nem hisszük azt, hogy rendezőnek születnének).
Az antievolucionalista (kulturális relativista) a különféle kultúrák közti különbségeket hangsúlyozza és magát a különbséget tekinti állandónak.
|
|