|
A Miner-féle leírás több eszközt is bevet, hogy a leírás egy, a iakimera kultúrán kívül álló szemszögéből mutassa be a szájápolási rítust. Az egyik az nyílt utalás azokra a bizonyos kívülállókra, akik undorítónak találnák azt. A másik a hivatkozás a beszámolókra, amik az elbeszélőt magát is eltávolítják a rítustól (nem látta, csak beszámolókból ismeri), ezzel biztosítva a külső szemlélő elfogulatlanságát magának. A harmadik az, hogy nyilvánvalóan nem honos, hanem európai kifejezésekkel jelöli azokat a tárgyakat, gyakorlatokat és fogalmakat, amellyel a rítust leírja: ilyen a törzs (amely átvitt értelemben, de történetileg is távolba helyezi a iakimerákat, hiszen a modern világ már nem ismeri ezt a társadalmi szervezetet), a bennszülött (ami arra utal, hogy egy vélhetően európai nemzet által gyarmatosított terület eredeti lakóira lehet szó) vagy a varázskenet. De legalább ilyen fontos, hogy nem tudjuk meg, a iakimerák hogyan nevezik a rítust, minthogy azt se, miért tulajdonítanak neki olyan nagy jelentőséget vagy mit gondol akár az elbeszélő, akár egy iakimera arról, hogy miért kell ide-oda mozgatni azt a sörtecsomót a szájban.
George W. Bush, a iakimerák törzsfőnöke
Valójában a leírást Miner szándékosan úgy írta meg, hogy megtévessze vele az olvasót: a iakimera az amerikai betűiből készített szójáték, az említett rítus pedig a fogmosás. Közismert vicc, majdnem minden bevezetésben felhasználják annak illusztrálására, hogy mennyire elidegenítő lehet egy-egy kulturális antropológiai leírás. Zseniálisan sikerült belesűrítenie mindent, amit fontos tudni erről a diszciplínáról.
|
