|
Az adatok puszta összegyűjtésén túl a kulturális antropológia értelmezi is azokat. Az előző részben említett posztstrukturalizmus, akárcsak az úgynevezett (manapság nagyon divatos) kognitív tudomány radikálisabb hívei azonban úgy gondolják, hogy a tapasztalástól elválaszthatatlan az értelmezés. Az előbbiek ezt filozófiai-logikai, az utóbbiak empirikus (méréseken alapuló) vizsgálódások révén igazolják, meglehetősen meggyőzően. Például ha egyszerre kell figyelnünk két beszélőre, mindig csak azt halljuk, akire figyelünk, holott fizikailag (és biológiailag) a két inger semmiben sem különbözik, ráadásul mindezt akaratlanul. Nem tudunk egyszerre hallani két jelentéses szöveget, legfeljebb ide-oda pásztázni a kettő között. Azaz a tudat az ingert már előre értelmezi (elvárások és minták segítségével), hogy egyáltalán inger legyen - így aztán nagyon nehéz elválasztani a puszta tényt (vagy ahogy a sajtó nevezi, hírt) és az interpretációt (a sajtóban ez a vélemény), legalábbis szerkezetileg.
|
