|
Az értelmezések nehezen ragozhatók le konkrét gyakorlati módszerekre, részben mert a híresebb kutatók éppen sajátos értelmezési taktikáik révén emelkednek ki a tudományos közegből, másrészt azért is, mert szinte lehetetlen elválasztani őket az adatoktól. Az antropológiai értelmezések általában arra törekednek, hogy a „tényeket" nagyobb összefüggésekben is elhelyezzék, és hogy megmagyarázzák kapcsolataikat más tényekkel.
Azért kell külön tárgyalni mégis az interpretációt, pontosabban annak egy vonatkozását, mert a magyarázatok minden különbözőségük ellenére valamilyen nézőpontból születnek meg, ami viszont alapvetően befolyásolja őket (és nagyon eltérő magyarázatokhoz vezethet). Ezt jól láthattuk már a Miner-idézetünkből is, ahol egy külső (itt: az adott kultúrán kívüli) nézőpontból mutatja be a számunkra hétköznapi fogmosást, igaz, a szó hétköznapi értelmében nem értelmezi (magyarázza) azt. Mégis kiválóan szemlélteti, hogy már maguk a „tények" se függetlenek attól, hogy miként látjuk őket. Az antropológia a külső értelmezést etikusnak nevezi.
|
